-3

Tehát, már csak három bejegyzéssel leszek elmaradva, ha ezt kiposztolom. A héten folyamatos rohangászásban voltam, és ha épp nem a suli-ovikezdésre szórtuk két kézzel a pénzt, akkor írtam. Mert az idei Aranymosáson meg akarom méretni magam! Egy vicces, romantikus regénybe fogtam bele, ami egy (milyen meglepő) lány és egy fiú (na jó, kicsit kinőttek ebből tehát két harmincas korú emberke a főhős) kapcsolatának kezdetéről és alakulásáról fog szólni. lehet jelentkezni próbaolvasásra ;)
 De nem ez a lényeg, hanem az új kislányunk!! Elég sűrűn megfordulok a karitászban, így régi ismerősként köszöntött az eladó, én pedig kerek szemmel nyúltam azért a babáért, mert  neki jönnie kellett, ha tetszik, ha nem. A férjem igen érdekes arcot vághatott, mert megkaptam az eladótól ajándékba. Tehát, íme az én ajándék gyönyörűségem, akinek még nincs neve:

 Csodálatos arca van szerintem, és ami furcsa, hogy nincs jelölés benne! Most épp ruhát cseréltek az új barátnőjével, akinek nagyon hasonló a testalkata, de nem azonos.

A lányok egymás mellett. Jól látható, hogy Nancy bizony magasabb, és nem tudom, de a fekete szépségnek sokkal inkább illene a puffos ujj, és a Holly Hobby-ra jellemző öltözet:

Nos, amit még fontos említenem, az a gyönyörű szép haja. Alul csigás, egyszerűen imádni való

Most már csak valami szép nevet kellene találni neki :)

Szivárvány az égen/ nem babás bejegyzés

Ma különleges bejegyzést hagyok itt, mert kaptam egy levelet, és kikívánkozott belőlem. Remélem, nem haragszotok a megosztásáért. :)

         Benned van a fény, ami Rám ragyog,
napként ragyogó, mitől olvadok, 
csak hívnod kell, és én ott vagyok, 
csak gondolj rám.
 Bár éreznéd már a szelet, ahogy én, 
bár látnád azt a szivárványt amit én,
Szürke az ég, de a fény körülölel, 
hidd el, van neked a szívemben hely.

Az üveghegy felé visz majd az út, 
és elvakít a ragyogás, 
de ha fogod a kezem, 
nem szédít meg a csillogás. 
A völgyek mélyén torz tükrök várnak, 
de ha a szemembe nézel, 
tekintetemben önmagad igaz képe várhat.

Emeld fel a fejed, és láss meg,
 mert mindig ott vagyok, 
ahogy Te az én lelkemben,
 úgy én a tiedben lakok.
Ne felejts el gondolni rám, 
ha nehéz idők járnak, 
mert tudod, többnek érezlek, mint barátnak. 

Meríts erőt az enyémből,
 és ne félj támaszt kérni tőlem, 
mert én hiszek a felhőtlen égben, 
és a szebb jövőben!

Csak várni kell, de tudom, 
hamarosan látlak, 
mert sose adom fel a reményt,
 hogy egyszer újra hozzád találjak. 


Puszi! 

Új kívánságlista!!!!

Miután a régiről alaposan lekoptak a szereplők, újat teszek közzé. Tehát, az első, akit nagyon szeretnék mielőbb itthon tudni, Ő:

Nos, miután volt szerencsém élőben látni, és alaposan felmérni, a lista élére került, és képes voltam hátrébb tolni őket, pedig a találkozás napjáig első helyen voltak:

Az új Chelsea megvan, de ez a Skipper kell! Csak mert olyan jól mozog :)

Természetesen Stacie sem maradhat ki! 

És jöjjön a bónusz:

Őt a haja miatt szeretném, és mert szép az arca

Ő pedig... Ha lehet egy babába beleszeretni, hát akkor ez az! Nekem ennél gyönyörűbb felnőtt Aranyhajhoz még nem volt szerencsém. Azt hiszem, a lottó főnyereményből meg is tudom venni :) 

Remélem, ez a lista is úgy  fog kipipálódni, mint az előző! Írjatok ti is! ;)

Amiről mindenki lemaradt...

Ez a legkeményebb videó, amit Leslie nagyon-nagyon szégyell. Barbie megbocsátott neki, és kapott egy új állványt. :) Jó szórakozást!!

Babagyűjtők találkozója, több nézőpontból.

A vendég:
Az érzést nem tudom leírni. Először is, izgatott vagy, mert  kicsit félsz, milyen lesz találkozni azokkal, akikkel esetleg régóta levelezel, és akiknek olvasod a Blogját. Ez szerintem mindannyiunkra igaz volt :) 
Először akkor bőgtem el magam, mikor Szolnokot elhagyva Füzesabony felé gurult velünk a busz. Hát, itt vagyok, megyek, tényleg megcsináljuk! Hurrá! Különleges érzés, mert egyedire készültünk. És ez tény.
A megérkezés pillanataiban tudom, kihez jöttünk, habár egy-két, a valóságot meg sem közelítő fotót láttam a házigazdánkról  mégis a szeme, és ahogy összenézünk, és megismer, és egyszerre vigyorgunk, olyan, mintha hazajöttünk volna. A beszélgetés nem esik nehezünkre, nincs megilletődött csend, ott folytatjuk, ahol a neten abbahagytuk. Pénteken, azaz szombaton majdnem éjjel fél egy volt, mikor végre beájultam a puha ágyba, és másnap kipihenten ébredtem. Olyan jó érzésem volt. És TUDTAM!!!! Azt, hogy késik a vonat. Ahogy Rosemary is egyből kiszúrt minket. Telefon, és oké, jön Vik is. Hurrá! A csapat kétfelé szakad, mi Adrival vártuk a következő vonatot, és  közben láttuk, hogy egy idősebb hölgy keres valakit. Csak nem minket? Megkerestük. tulajdonképp minket keresett, de nem is gondolta, hogy épp egy másik emberkére vár, és mi leszünk azok akik megtalálják. Öt mondat után megkaptuk a nagy lehetőséget: Lenne kedvünk bemutatni a gyűjteményt? Naná! Én egyből szívesen vágtam rá, hogy bármikor, és hamarosan megkaptuk az e-mail  címet, amin felvehetjük vele a kapcsolatot. 
Ez szuper! 
A következő vonat nem késett, és igen, egyből kiszúrtam Marcsit, Vik pedig minket, így elindulhattunk a többiekhez. 

Az egész nap úgy telt, hogy mindenki tudott beszélgetni mindenkivel, nem volt olyan téma, amihez valaki ne tudott volna hozzászólni. Egy olyan pillanat sem volt, hogy " és jött a kínos csend", és komolyan eszméletlenül jól éreztem magam! Tanultunk egymástól, és mindenki nyert a tombolán, amin az enyém lett a fődíj, és mikor a csapat hazament, elégedetten, és boldogan sétáltam vissza az állomásról.  Később csodálkozva állapítottuk meg, hogy mennyire egy hullámon voltunk, majd szerintem elégedetten azt is, hogy ez  nagyon jó buli volt. És tényleg. Nagyon örülök, hogy megismerhettem a Blogos barátnőimet, és jövő tavasszal remélem azok is el tudnak jönni, akik most nem. 

A gyűjtő:
 "Ugye itt a nagyi?" -kérdeztük egyszerre Rosemary-t. Naná, akkorra már teljesen kész voltunk az öröm és izgalom keverékétől, hogy O.M.G., jön egy nagyi, amire mindketten vágyunk!!! és az sem mellékes, hogy én már előző nap letaperoltam a sok szépséget Adrinál. Tehát, megértük ezt is. A hangulat csodálatos volt. Úgy ültünk le beszélgetni, mintha ezer éve ismernénk egymást, és ami a legérdekesebb  hogy vonzódtunk egymás közelébe. A babák az ágyakon, mi meg körben, a szőnyegen. A fotel és az ágy csak alkalmanként volt emberek által használva, valahogy nem volt  köztünk a távolságtartás, amire számítottunk. Nagyszerű érzés volt! Számomra ez volt az a hétvége, amikor teljesült egy kívánságom: kézbe foghattam egy halom babát, amelyekről eddig csak álmodtam. Ja, és jön az új kívánságlista! Ahogy tapasztaltuk, mindenki megkapta, amit kitett rá :)

A szervező:
 Tulajdonképp a munka dandárja nem az enyém volt, nekem csak a levelek írása, valamint az időpontok egyeztetése "jutott". A helyszínt biztosító barátnőmnek viszont nem győzőm kifejezni, mennyire hálás vagyok (vagyunk) a vendéglátásért, és hogy vállalta ezt a stresszt, ami ezzel jár. Első tali volt, szóval izgult mindenki rendesen. A következőt Nálunk tartjuk, és gyakorlottan nézünk elé. Mert tudjuk, szuper lesz! ;) Boldog vagyok, hogy találkozhattunk, és ezek után senki nem tudja nekem bemesélni, hogy az internet mellett nem lehet igazi jó kapcsolatokat  kialakítani.Mi ennek a segítségével találtuk meg egymást. :)


Mi később aztán hagytuk, hogy a kedvencek levezessék a napi feszültséget... 

 Akkora király voltam, hogy véletlen még tábortűz is lett! ( a vaku fölé tett kézzel ezt az eredményt kapjuk ;)

 Ki hitte volna, hogy Gil megtalálja a rég nem látott szerelmét?  A részletek még titkosak.

Volt, aki fent kidőlt, a többiek pedig lent  buliztak.
  Hamarosan jön egy másik beszámoló is :) 

A Ruha...

Na, még egy ennyire elcsinált címet... Tehát egy gyors életjel adás, és vasárnapig megint hosszas hallgatás. Sőt, lehet, hétfő is lesz, mire újra ide tudok ülni, és emberi módon gondolkozni. Tehát, hatalmas a feszültség, nagy izgalomban vagyok-vagyunk, mert ketten, a lányom és én, már holnap bevesszük Füzesabonyt. Jaj, alig várom! És megmutatom azt a darabot, ami a legszebb szerintem a tombolás csomagban, persze a modell nélkül :

Hát, élőben sokkal de sokkal szebb. Szóval, lassan pakolunk, és rápihenünk a holnapi utazásra. Kellemes hétvégét mindenkinek!

Családunk legújabb tagjai

Az elmúlt két napban háromszor volt a posta valamilyen formában nálunk, és megérkeztek a kedveskéim, valamint a felajánlott tombolatárgy is. Íme a képek:

És íme az új családtagok:

 Nini, egy barátságos kutyus! A kis lánykánk épp arra vár, hogy elkészüljön az első ruhája.

Nos, ebből a szettből kerülhetett hozzánk. A hátán van egy kis kar, gondolom, hogy jelentkezzen.

 Íme, ezt álmodtam rá egy kis maradék anyagból.

 A kisasszony a legújabb Barbie hugica, Chelsea, de nálunk valami egészen más neve lesz.

Ő pedig Aiden, aki a Barbie és a bűvös Pegazus mesében szerepelt. Nálunk Leslie szerencsétlenül járt haverját fogja alakítani, aki egy motoros baleset miatt elvesztette a bal alkarját. Köszönöm a barátnőmnek az ötletet!  Ő mégh nem kapott ruhát, de a következő napokban pótolni fogom. Most pedig tényleg elvonulok, és magamra zárom az alkotó kuckóm ajtaját! 

VISSZASZÁMOLÁS KEZDŐDIK!!!

Juhéé, már csak egy hét! Az izgalom a tetőfokára hág, pláne, mert én egy hét múlva már a buszon ülök, hogy elinduljak életem első babagyűjtős találkozójára. Eddig  olyan távolinak tűnt. Majd lesz, nemsoká. De majd, később, ezután. Most meg ott vagyok, hogy jaj, semmi nincs kész! Mert  kissé túlbuzog bennem az adni szeretnék, és meg szeretném lepni a barátnőmet. Van, amiről tud, és van meglepetés ajándék. Ezért, elnézést kell kérnem, és türelmet, mert most  fel kell állítanom egy sorrendet, és aszerint nem a blogom az első, hanem hogy a ki nem mondott vállalásaim (önmagammal szemben) megcsináljam. Tehát amíg el nem készülök, nem fotózunk, nem posztolok, és nem leszek aktív, valahogy úgy mint az elmúlt napokban sem. Na jó, ma még teszek fel képeket az új szerzeményekről, de még vár rám egy interjú is, (TE JÓ ÉG!! Interjú. Most el legyek ájulva ? :D ) úgyhogy el is búcsúzom egy kicsit! Remélem, mikor legközelebb jövök, tele lesz a postaládám értesítőkkel, hogy frissítettétek a blogokat! :) Kellemes hosszú hétvégét mindenkinek!!

Babapapucs megoldva!

Régóta kerestem egy gyors és lehetőleg egyszerű megoldást a babáim lábbelijének hiányát enyhítendő. Ma megtaláltam, egy kedves ismeretlen linkjének köszönhetően:https://www.facebook.com/photo.php?fbid=584278644948535&set=a.520039438039123.1073741828.520037801372620&type=3&theater
Íme a babapapucs, ahogy én csináltam:

Körberajzoltam a baba lábát.

Rajzoltam neki két fület

kivágtam, és feltettem a bőrre, ami elég vastag volt egy házi papucs számára.

 Feltettem a bőrre (köszi, Charmine!!!) És körberajzoltam, majd megfordítottam, így lett jobb és bal lábas.

 Íme, ez az egyik papucs alap.

 A talpához teszem,

 És a kis füleket ráhajtom, innen látom, mennyire kell majd összeölteni.

 Íme. Ezután lehet akár díszíteni is, az egyiken egy virág van gyönggyel, a másikon meg csak egy szem gyöngy

Na jó, ez elég szerény, le is szedem. Tehát így lehet babákra gyorsan és egyszerűen papucsot gyártani. Nagyobb méretben szerintem érdemes dekorgumit kipróbálni, nekem épp nincs itthon. Kellemes alkotást!

Az őrület újabb lépcsőfoka...

Ha-ha-ha... Még én tartom magam elvetemültnek?? Ma megdöbbentő felfedezést tettem, ami egy picit kiborító hatással ért fel nálam. Az oké, hogy ha szörnysuli, akkor tündérmese suli, na de a mutáns ember-póni kreációk kiverték a biztosítékot. És nem maga a baba, hanem a fejükön található FÜL!! Azt hiszem ezekkel a kreálmányokkal fogok rém-álmodni  és már most kijelenthetem, ide be nem teszi a patáját, vagy lábát egy ilyen rémség se. Na, ettől elhiszem, ha világszerte kiborulnak a szülők! (Csak halkan megjegyzem, hányan fogják a fejük fölső harmadába plasztikáztatni a fülüket ezen "babák" miatt?  :D)
Képek itt: https://www.google.hu/search?hl=hu&authuser=0&site=imghp&tbm=isch&source=hp&biw=1024&bih=667&q=Pinkie+Pie+Girl&oq=Pinkie+Pie+Girl&gs_l=img.12...0.0.0.7148.0.0.0.0.0.0.0.0..0.0....0...1ac..25.img..0.0.0.2pVu5RyYswM#authuser=0&bav=on.2,or.r_cp.r_qf.&fp=1&hl=hu&q=Pinkie+Pie+Girl+doll&sa=1&tbm=isch

Íme az infó forrása:http://www.youtube.com/watch?v=0T6dpdAg0e0

Vendégünk van!

A Flavas imádatom köztudott, de ezúttal nem a saját gyűjteményemet gyarapítottam, ajándékba szánom a kis hölgyet. És, ha már benne vagyok, a hazamenetelre összedobtam egy mikró bodyt Alanna részére. Kell még kékben Damiennek is. Kézzel varrtam, nem tudtam, van -e értelme gép alá tenni :D

 Azt hiszem, egyetértetek velem, hogy gyönyörű arca van ennek a babának!

 Minike a bodyban

 A ruha

 És még egy bónusz kép. Azt hiszem mára ennyi elég is lesz :)

Fordulatok sora...

Elora nagyon unta már magát, így elolvasott pár Liam féle verset, aztán azon tűnődött, mikor mehetnek már haza. Ekkor váratlan vendég futott be:

Lássuk, ki is Ő:

Britney amint jött, úgy el is rohant. 

Eközben otthon...

  Leslie meglepve megy ajtót nyitni.

 Két szőke bombázó áll mögötte.

  Les megrökönyödve bámul rájuk, még sosem látta a lányokat a faluban.

 Irtó zavarban van, mert a babaszoba bútorai szinte elárasztják a nappalit és a konyhát.

 A szomszédok szívesen pakolnak be és gyorsan végeznek is.

 Mikor végeznek, beszélgetnek egy kicsit.

 Angelikának nagyon tetszik Leslie...

 Hirtelen mintha megszédülne.

 A lányok elköszöntek, és hazamentek. Íme a babaszoba: 

Eközben Gilbert betér arra a helyre, ahol utoljára beszélt Alannával.

Gilbert rendelt, és leült. 

Gil megdöbbenve nézi a levelet. 

Amiben meglepő dologról szerez tudomást. 

Miután végigolvassa, felugrik, és elrohan. Vajon hova igyekszik?