Ma különleges bejegyzést hagyok itt, mert kaptam egy levelet, és kikívánkozott belőlem. Remélem, nem haragszotok a megosztásáért. :)
Benned van a fény, ami Rám ragyog,
napként ragyogó, mitől olvadok,
csak hívnod kell, és én ott vagyok,
csak gondolj rám.
Bár éreznéd már a szelet, ahogy én,
bár látnád azt a szivárványt amit én,
Szürke az ég, de a fény körülölel,
hidd el, van neked a szívemben hely.
Az üveghegy felé visz majd az út,
és elvakít a ragyogás,
de ha fogod a kezem,
nem szédít meg a csillogás.
A völgyek mélyén torz tükrök várnak,
de ha a szemembe nézel,
tekintetemben önmagad igaz képe várhat.
Emeld fel a fejed, és láss meg,
mert mindig ott vagyok,
ahogy Te az én lelkemben,
úgy én a tiedben lakok.
Ne felejts el gondolni rám,
ha nehéz idők járnak,
mert tudod, többnek érezlek, mint barátnak.
Meríts erőt az enyémből,
és ne félj támaszt kérni tőlem,
mert én hiszek a felhőtlen égben,
és a szebb jövőben!
Csak várni kell, de tudom,
hamarosan látlak,
mert sose adom fel a reményt,
hogy egyszer újra hozzád találjak.
Puszi!
Ó, milyen csodálatos, gyönyörű!! ...
VálaszTörlés