Gyarapodunk, már megint.

Nem emlékszem, hogy kutyagumiba léptem volna, lócitromba meg pláne nem, így nem tudom, hogy a bánatban van ekkora büdös nagy szerencsém! Hát...Megint az E-bay. És megint a licit. Most viszont tudtam, hol a határ. 10 dollár, semmi esetre sem több. Meg is tettem...

 Bevallom, folyamatosan figyeltem, és kerestem a Happy Family nagyit, azzal a gondolattal, hogy ha egyhez hozzá tudok jutni, akkor Vik-nél maradhatna az én "régim". És akkor felbukkant. Ráadásul nem egyedül! Megfigyelőt rá, ma pedig olvasom az értesítőt: hamarosan befejeződik az aukció. Hát, felnéztem. És megtettem a pofátlan tíz dolláros licitemet. A postával is nyolcezerben álltak meg, bőven megérte. Nem sokkal később ügyintézésem a bankban, látom, jó áron van a dollár, szóval dörzsölgettem a kezem, mekkora szerencsém lesz, ha nyerek! Figyelmemet elterelte a délutáni munka, végül nem bírtam tovább, beültem a gép elé. A tesóbarátnőmmel együtt izgultunk, vártuk az utolsó perceket, és BUMM!!!! NYERTEM!!!!!! 8,45 dollárért az enyémek lettek:

Gyors pay pal fizetés, majd ellenzőző e-mail. Vissza a fiókba, hogy mennyi az annyi. Képzeljétek, a posta csak négy dollár volt, így majdnem kaptam egy kisebb boldogság infarktust, mikor rájöttem: nemzetközi viszonylatban, sőt, hazaiban is fillérekért kapom meg a nagyszülőket. Jövő hónap elejére futnak be, ma már fel is adták őket. Nem tudom szavakba önteni, mit érzek. Pörgök azóta is :D